Ahogy a délelőtti napsugarak megvilágítják az állomáshoz vezető utat szegélyező, egymásba boruló fák aranyszín leveleit.
Ahogy a sínek menti őszi paletta vöröslik, bíborban, sárgában, barnában játszik.
Ahogy a meleg fény melengeti, szeretgeti az emberek borús gondolatait.
Ahogy az alkony illékony, folyamatosan változó képei mást és mást festenek a fodrozódó hullámokra.
Ahogy a vadkacsákat figyeltük a part mentén, ahogy kedvesen magadhoz húztál s kezedbe tehettem kezem, ahogy tekintetedbe felejthettem minden gondolatom, ahogy szemem lehunyva is éreztem azt a biztonságot, őszinte szívet, amit a legjobban szeretek.
Ahogy a sínek menti őszi paletta vöröslik, bíborban, sárgában, barnában játszik.
Ahogy a meleg fény melengeti, szeretgeti az emberek borús gondolatait.
Ahogy az alkony illékony, folyamatosan változó képei mást és mást festenek a fodrozódó hullámokra.
Ahogy a vadkacsákat figyeltük a part mentén, ahogy kedvesen magadhoz húztál s kezedbe tehettem kezem, ahogy tekintetedbe felejthettem minden gondolatom, ahogy szemem lehunyva is éreztem azt a biztonságot, őszinte szívet, amit a legjobban szeretek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése