Őszi szünet híján, a hétfői órá(i)m ellógva Izsákon jártunk, nagyikát ölelgettem, folyton susogó fák alatt sétáltunk, ismerkedtem E. kedves gyerekkori helyszíneivel. S szinte éreztem, ahogy az elfeledett nyarak megelevenednek a szőlőbokrok fonnyadt fürtjei között.
Csak ránk várt...
Az állomás színpompás fogadtatása minden egyes napsütötte délelőttön, amit úgy szeretek.
S ha már kedd és ált.ped., akkor a szép szarvasos kép, amit -ha nem lenne ilyen hatalmas- már rég hazahoztam volna. :)
Kedves szerda, kedves órák, ahol néha-néha felbukkan egy-egy kreatív tematikus tevékenység. A legutóbbin Márton napra készültünk versekkel, különféle egyedi lámpásokkal.
Gyönyörű színek fogadtak minket a Sugó mentén is.....
"... és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése